Kéményseprők Országos Szakszervezete
Hírek
Szakmai, tájékoztató fórum !
Kedves tagjaink,kedves kollégák!
Engedjétek meg,hogy mindenek előtt örömemet és köszönetemet tolmácsolhassam ezúton is mindazoknak,akik megtisztelték jelenlétükkel a pénteki rendezvényünket.
Mint ahogy az sokak előtt ismeretes,2016.február 19-én került megrendezésre a Kéményseprők Országos Szakszervezetének szervezésében az a szakmai,
tájékoztató fórum,melyen meghívásunkra, Bittman Tibor tü.dandártábornok vezetésével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai is részt vettek és tájékoztatták a megjelent hallgatóságot a jövőbeli terveikről,elképzeléseikről.
Úgy vélem egy olyan mérföldkőhöz érkeztünk ezen alkalomból,amely reményeim szerint a korábban kialakult bizonytalanságot volt hivatott enyhíteni,és válaszokat tudott adni a titeket leginkább foglalkoztató kérdésekre.
Mindenképpen előre mutatónak és megnyugtatónak tartom az ott elhangzottakat,
és bízok benne,hogy a jövőben az elhangzottakkal összhangban,a gyakorlatban is
beépítésre,alkalmazásra kerülnek ezen gondolatok.
Természetesen számtalan kérdés részletes megvitatására az idő szűkében nem volt lehetőség,de a leginkább kardinális kérdéseinkre mégis úgy gondolom,biztató,korrekt válaszokat próbáltak adni a meghívott előadók.
Többek között megtudhattuk,hogy a belügyminiszter döntése értelmében 912 státusz lett létrehozva,mely megyénként határozza meg az alkalmazható kéményseprő szakmunkások,mestermunkások illetve adminisztrátorok számát.
A jövőben 15 megye mintegy 1830 településén fogja a katasztrófavédelem végezni a szolgáltatást,a lakossági szektorban ingyenesen,melyhez az elmondottak értelmében a kormány éves szinten,6.5 milliárd forintot kíván biztosítani a központi költségvetés terhére.
A korábbi ígéreteknek megfelelően valamennyi kéményseprőt alkalmazni kívánják,
aki vállalja a foglalkoztatást az OKF kötelékében és aki meg tud felelni a felvételi eljárás feltételeinek,ami semmiben sem lesz másabb a korábbi alkalmassági vizsgálattól.Senkit nem kívánnak a jövőben átképzett tűzoltókkal pótolni,a tűzoltók beiskolázásával egy un.biztonsági tartalékot kívánnak képezni,hogy az esetlegesen hiányzó szakembereket azonnal képesek legyenek pótolni a szolgáltatás akadálymentes ellátása érdekében.
Azoknak a kollégáknak,tagjainknak sem kell aggódniuk akik jelenleg nem rendelkeznek szakmunkás végzettséggel,az ő munkájukra is számítanak és természetesen a jövőben az oktatásuk is meg fog történni,de esetükben alapfeltétel lesz a felvételi eljárás során,hogy vállalniuk kell a beiskolázást,
Természetesen,ahogy azt korábban is kommunikáltuk felétek,minden kollégát az MT.hatálya alá tartozó munkavállalóként kívánnak foglalkoztatni,tehát nem közalkalmazotti vagy hivatásos státuszban.
A felvételt nyert munkavállalókat egy teljesen új kontraktus megkötésével fogják alkalmazásba venni,tehát nem jogfolytonosság gyakorlásával.
A felvételi toborzásokat márciustól kezdik,amikor is megfogják keresni a jelenlegi munkáltatókat a jelenlegi munkavállalók tájékoztatása céljából,továbbá egyéb hirdetmények útján is lesz lehetőség a jelentkezésre,akár a szakszervezet felületei révén is.
A jelentkezéshez a szakmunkás bizonyítványon túl egy önéletrajzra is szükség lesz,melyhez természetesen a szakszervezet is segítséget fog nyújtani akinek erre szüksége lesz.
A bérek,melyek országosan egységes formában kerültek meghatározásra,legnagyobb örömünkre,a következő képen fognak alakulni:
-betanított munkás,a szakképzettség megszerzéséig bruttó 150-180 e Ft,
-szakmunkás kéményseprő esetében,átlag bruttó 230 e Ft.mely differenciáltan eltérhet a végzettség,tapasztalat és gyakorlat függvényében,
-adminisztrátorok esetében a szakmunkásokéhoz hasonló bért ígértek,bár legnagyobb sajnálatukra itt konkrét számok nem hangzottak el,de ígérem a jövőben erre vonatkozólag is mielőbb megnyugtató választ fogok kérni az illetékesektől,
-mester szakmunkások esetében bruttó 360 e Ft,
-és a megyei csoport vezetők esetében bruttó 400 e Ft
Továbbá a tájékoztatás értelmében minden munkavállaló, beosztástól függetlenül évi bruttó 200 e Ft cafeteria szolgáltatás igénybevételére lesz jogosult.
A munkába járási költséget pedig természetesen a törvényben meghatározott módon fogják megtéríteni,illetve megyénként fognak un.szervízautókat és kerékpárokat biztosítani a munkavégzéshez.
A munkavégzéshez szükséges eszközök,műszerek,munkaruházatok-védőfelszerelések beszerzése jelenleg is zajlik,mindenki új és jó minőségű felszerelést fog kapni és az adminisztrációs terheket is csökkenteni kívánják tabletek beszerzésével.
A munkavégzés helye mindenki esetében ugyanazon a területen fog történni ahol eddig is,a korábbi pletykákkal ellentétben nem leszünk vezényelhetőek.A szociális helyiségek,szükséges irodák a megyei igazgatóságokon illetve esetleges helyhiány esetében bérlemények útján lesz megoldva.
Összességébe véve,én pozitív hangvételűnek és előremutatónak tudom ítélni az elhangzottakat,azonban még nem dőlhetünk hátra,hisz a munka oroszlánrésze még csak ezután következik,most a korábbinál is nagyobb és egységesebb összefogásra lesz szükség,amihez mindenkire szükség van!
Az irány jó amerre haladunk, de hosszú és rögös az út még a célig és együtt sokkal nagyobb eséllyel vehetjük az utunkba gördülő akadályokat.
,Üdvözlettel:
Vámos Csaba
elnök
Kéményseprők
Országos Szakszervezete
Adótörvény változások 2016
SZJA: 15%
A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.
Családi adókedvezmény
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
Sertéshús áfája: 5%
Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény.
Bankadó
A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó.
Kedvezmény a bankadóból
Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.
Állandósuló dohányipari teher
A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át.
Adóelőny az egészségügyi szolgáltatóknak
Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed – az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett – a védőnői szolgáltatást nyújtókra is. Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.
Közműadó-kedvezmény
A törvény tartalmazza azt is, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy (100 megabit másodpercenkénti) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
Adókedvezmény első házasoknak
Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.
Kamatjövedelem adózása
A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.
Növekedési adóhitel
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény.
Inflációkövető lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék
A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
Újabb kedvezmény az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek
A törvény az állami nyugdíjrendszerbe 2014 után történő visszalépésekre is biztosítja a személyijövedelemadó-kedvezményeket: olyan bevételéként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ha pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.